Children of Distance ▸ Gyilkos ütemek

mert néha nekem is tombolhatnékom van !! :D

Gondolatok

Asszem nagyon sok mindent le kéne írnom csak magam sem tudom megfogalmazni. Eljutottam arra a szintre ahová sosem akartam. Most bajban vagyok , vagyis inkább marha nagy dilemmában és fogalmam sincs mit csinálhatnék. Segítséget nem kérhetek , na meg nem is akarok. Majd döntök .. majd eldől .. az idő a barátom :)

#26

Miért változtál meg ? miért változik mindenki ? =/ Hiányzol ='( hiányzik az a régi Te ... szerettem .. talán még most is szeretem csak nem találom ...

#25

Most , hogy betegen itthon kellet maradnom túl sok a szabadidőm ... nem mintha nem lenne mit csinálnom , mert van ... de ha már pihenésre ítéltek mocskosul szeretnék unatkozni ... na ez sem fog sokáig tartani ... készültem tegnap egy apró szösszenettel Valentin nap alkalmából , de még így betegen se volt időm ide vergődni .. most meg már nem is emlékszem rá úgy igazán , pedig nagyon tetszett , nagyon mélyről jött ... azért megprobálkozom egy másikkal :)

"Ma úgy ébredtem , hogy minden más lesz , én is más vagyok , talán Ő is más lesz ... talán még észre is vesz. Nem mintha eddig nem vett volna észre , csak nem úgy ahogy azt én szeretném ... legszívesebben neki állnék toporzékolni és belekiabálnám az arcába hogy " Itt vagyok !! Szép vagyok !! Nem látsz ..." Persze , hogy nem lát .. nem , mert a szerelem vak, de ez azért mégis csak túlzás. Persze hajnalban még sötét van , de én alig vártam már hogy kisüssön nap és belevigyoroghassak a világba. Élvezni akarom az Élet nevű játékot. Legalább Ma , legalább most az egyszer. Gondoltaimba feledkezve a sulihoz vezető úton senkihez nem szóltam csak bárgyun mosolyogtam előre , szerintem barátaim rajtam élcelödtek , de Ma még ez sem zavart. Ma van a szerelmesek napja , az én napom. Igen , jól sejtitek ... ez az álom is úgy foszlott széjjel , mint a többi. Mikor megláttam a semmit mondó szemeit , ahogy rám néz szívem görcsbe rándult, mosolyom elhervadt. Tipikus , már megint másnak teszi a szépet , mindig másnak. Nekem senki ne mondja azt , hogy legyek türelmes , eddig is éppen eleget vártam már és a szívem lassan kihűl. Csak egyetlen egy ember veszi észre pillanatnyi összeomlásom , de ő lényegtelen , nekem nem ő kell ... Miért van az , hogy mindig azt szeretjük akit nem kéne ? "

#24

Ismeritek azt az érzést , amikor a lelked szabad? Én ismerem. Behunyod a szemed és minden meleg és fényes , érzed ahogy a nap simogatja az arcod , de még sincs meleged , mert egy-egy lágyabb szellő bele-bele kap a hajadba. A lendület visz és a fejed egyre jobban kitisztul , érzed ahogy a lelked feltöltődik és majd kiugrik a testedből. Repülsz ... bár csak képletesen , mégis szárnyalsz , szárnyal a lelked és szállna veled a tested is. Imádok hintázni.

#23

Egymással szemben álltunk. Barna szemében láttam a fájdalmat és a tehetetlenséget. Tudtam , hogy fél de közben akarja is , bármi legyen az ára szeretne újra megérinteni úgy , mint rég. Bennem is tombolt a kettősség ... aztán győzött az önzőség és az , hogy most csakis magamra gondoljak. Közelebb hajoltam és finoman ráhelyeztem a szám az Ővére. Először megfeszült a teste , már már azthittem megijedt és elrohan , de az agya lassan utolérte a testét és megadta magát , nyelvemnek szabad utat hagyva. Amikor ajkaink elváltak egymástól a nyakára leheltem egy utolsó csókot. "Bocsi". Ezzel az egy mondattal küldtem talán végleg padlóra , de már nem tudtam mit kezdeni csak megfordultam és mosolyogva egyedül hagytam a kavargó gondolataival.