hullámvölgy

Kicsit megint elhanyagoltam a blogot ... de most nagyon rám jár a rúd , annyira hogy még megfogalmazni is nehéz :/ volt már veletek olyan , hogy tudtátok rövid határidőn belül elveszíthetitek azt aki a legeslegközelebb áll hozzátok ? mert én most így jártam ... ő látott már mindenhogy és tud rólam mindent és most ha elveszíteném akkor nagyon nagyon magamba zuhannék , hiszen így is elégé mély völgyben vagyok :/ adnom kéne még egy esélyt a boldogságnak , a boldogságunknak , lehet akkor kiegyensúlyozódnék , de félek attól , hogy meg fogom bánni :( márpedig én semmit nem akarok megbánni. Ha viszont másképp döntök elveszítem és akkor azt is meg fogom bánni és végem is lesz. Azthiszem ezt hívják patt-helyzetnek és ez egyáltalán nem tetszik :( . Túl sok könnyem veszett már el a kispárnámba , jó lenne ha végre vége szakadna ennek az időszaknak. Persze könnyű azzal vigasztalni , hogy jön a nyár , de magányosan még a nyár sem szép.