#22

Az ismerős bizsergés megint megjelent a hasamban és a torkom is szorít. Hang most tuti nem jönne elő belőlem. Mosolygok és meghallom azt a hangot ami engem hív , most én jövök , most mi jövünk. Elindulok ... egyre csak közeledem a cél felé és megtalálom a helyem. Az ájulás környékez , majd a reflektor fény bevilágítja az arcom ... most már mosolygok ... hadd lássák mennyire egyszerű az élet. Feldübörögnek a kezdő akkordok , egy pillanatra becsukom a szemem és átadom magam a zenének. Bennem bekapcsol a robotpilóta és testem mozog a zenére , a jól begyakorolt koreográfiára ... agyam kihagy ... nem tudom hol vagyok , de nem is érdekel. A lényeg , hogy élvezem , igenis élvezem a közönség csodálkozó és gyönyörködő arcát , ahogy a kedves ismerősök bátorítóan mosolyognak vissza ránk. Végzünk és tapsvihar fogad minket , gratulációk hada és mi úszunk ezen a rózsaszín ködön. Megint bebizonyítottuk , hogy mi vagyunk itt a jók.

#21

Fojtogatva kúszik fel a torkomon és csípi a szememet. Az érzés hirtelen jött , de már túl késő ahhoz , hogy visszanyeljem. Az első könnycsepp megszületik a szememben és elindul lefelé az arcomon ... egy halálugrással a kézfejemre csöppen és meghal. Nincs visszaút, arcomat a párnába temetem és zokogok , akárcsak egy kisgyerek. Szörnyülködve ébredek rá milyen szánalmas vagyok és hirtelen jött dühkitörésemnek nincs mi gátakat szabjon. Beleharapok a párnába , érzem ahogy szakad a textil , de nem érdekel , majd egy utolsó üvöltés. A hangom visszhangzik az üres szobában. Vége. Ugyanolyan gyorsan illan el az érzés , mint amilyen gyorsan jött. Az első összeomlás ... a második hangosabb lesz ....

#20

Egy órás pancsolás , csak ennyi volt az egész. A vízben siklottam gondtalanul , mint ilyenkor mindig , hogy a negatív érzések kiáramoljanak belőlem. Imádom ezt az érzést , igen szeretek úszni. Figyelmetlenségemben egyszer csak azt veszem észre egy kéz pihen a csípőmön. A gesztus gyengéd. Elmosolyodom , közelebb húz , magánál tart. Csupasz felsőtestünk összesimul. Fejem belefúrom a nyakába , illata keveredik a klóros vízével , de még így is hatásos. Mellette maradok és ő már nem enged a közeléből , kimászik a medencéből. Kér, hogy ússzak vele versenyt, kézen fog és úgy húzz a rajtkőig. Megadom magam neki , majd újra belevetem testem a sűrű kékségbe és már suhanok is mint a nyíl , bár tudom ellene semmi esélyem , de hagyja magát. Megállok , kinevetem , utolér. Lefröcskölöm , újra magához húz. Bőrünk érintkezése egyre nagyobb hatással van rám. A medence szélénél felkap a nyakába , játék van , le kell löknünk a többieket. Jó móka ... vigyázz rám, amikor megpihenve leteszem kezeim újra megfogja , mintha soha nem akarna elengedni. Pedig már könyörgőre fogom , hadd mehessek átöltözni. Barátnőm ment ki szorult helyzetemből , végre lelöknek róla. Nevetve menekülök előle. Ám ma még nem szabadulok tőle , szinte semmi hajával ott vár a hajszárítónál , csak és kizárólag nekem fent tartva. Duzzogó pózba vágom magam , hátha odaenged. Hatásos , egy mozdulattal odaránt , kapom egy észrevétlen csókot a nyakamba és már helyet is cseréltünk. Kacsint egyet és ott hagy én pedig csak nézek utána. Lidércei kísértenek , csak egy sima pancsolás volt , mégis ... a Francba is  ... szar dolog kívülről nyalogatni a lekvárosüveget.


u.i.: kitalált sztori , gagyi is ... de ezt most muszáj volt kiélnem :))

zagyvaságok ..

Egy összetört tükörkép , lelkem halovány foszlányai ... belenézek a tükörbe és egy szellem tekint vissza rám. Mit tettem ? Elfogytam. Kimerült. Hová tűnt az a sok energia , a tűz a szemedből? Valahol a múlt labirintusában keresgél Engem , de nem talál, pedig én várok rá. Legugolok , miközben a tükör darabkáit rakosgatom kezemből vércseppek szivárognak , a kép nem akar összeállni. Hánykolódsz az álmok tengerén egy kis tutajon , Te kis szerencsétlen és meg nem süllyedtél el ? Megváltás lenne. ÉBRESZTŐ!! Már megint elszundikáltál , lidérces álmaid kísértenek , de a való sem jobb. Elbújsz a takaró alá , de szörnyek utánad kúsznak. Innen nincs kiút, nem menekülsz. Add fel végre ! Ne küzdj ellene ... sodródj ... ugye , máris könnyebb , lazíts ... pihenj , gyűjts erőt ...
az élet néha piszkosul zavaros .. akár egy tocsolya amibe belelépsz , a sár felkavarodik és idő kell mire leülepszik az aljára , de te újra meg újra belelépsz , pedig végre hagyhatnád kitisztulni ...

#18

Itt van az Új év , most már 2011-et írunk .. ilyenkor jönnek az új évi fogadalmak ... nekem nem fogadalmam van , nekem kéréseim vannak , hogy szebb legyen ez az Év , hogy nyugisabb , szerelmesebb , kedvesebb , hogy a barátaimmal ne veszekedjek és mindenekelőtt , hogy végre tudjak nyugodtan aludni. Azért egy elég sikeres évet zártam , még a sok bonyodalmat is beleszámítva , kellet az bele. Tanultam is a hibáimból és mások hibáiból és köszönöm és örülök az új barátaimnak is és hálás vagyok azért, hogy a régieket sem veszítettem el. Én ezzel zárnám a régit és nyitnám a következő évemet. :)) B.Ú.É.K mindenkinek !! ♥♥