#20

Egy órás pancsolás , csak ennyi volt az egész. A vízben siklottam gondtalanul , mint ilyenkor mindig , hogy a negatív érzések kiáramoljanak belőlem. Imádom ezt az érzést , igen szeretek úszni. Figyelmetlenségemben egyszer csak azt veszem észre egy kéz pihen a csípőmön. A gesztus gyengéd. Elmosolyodom , közelebb húz , magánál tart. Csupasz felsőtestünk összesimul. Fejem belefúrom a nyakába , illata keveredik a klóros vízével , de még így is hatásos. Mellette maradok és ő már nem enged a közeléből , kimászik a medencéből. Kér, hogy ússzak vele versenyt, kézen fog és úgy húzz a rajtkőig. Megadom magam neki , majd újra belevetem testem a sűrű kékségbe és már suhanok is mint a nyíl , bár tudom ellene semmi esélyem , de hagyja magát. Megállok , kinevetem , utolér. Lefröcskölöm , újra magához húz. Bőrünk érintkezése egyre nagyobb hatással van rám. A medence szélénél felkap a nyakába , játék van , le kell löknünk a többieket. Jó móka ... vigyázz rám, amikor megpihenve leteszem kezeim újra megfogja , mintha soha nem akarna elengedni. Pedig már könyörgőre fogom , hadd mehessek átöltözni. Barátnőm ment ki szorult helyzetemből , végre lelöknek róla. Nevetve menekülök előle. Ám ma még nem szabadulok tőle , szinte semmi hajával ott vár a hajszárítónál , csak és kizárólag nekem fent tartva. Duzzogó pózba vágom magam , hátha odaenged. Hatásos , egy mozdulattal odaránt , kapom egy észrevétlen csókot a nyakamba és már helyet is cseréltünk. Kacsint egyet és ott hagy én pedig csak nézek utána. Lidércei kísértenek , csak egy sima pancsolás volt , mégis ... a Francba is  ... szar dolog kívülről nyalogatni a lekvárosüveget.


u.i.: kitalált sztori , gagyi is ... de ezt most muszáj volt kiélnem :))